14. fejezet

Felix Felicis

Másnap a reggelinél Harry nem tudott beszámolni barátainak a Dumbledore-ral töltött este eseményeiről, mert tartott tőle, hogy kihallgathatják a beszélgetésüket. Így aztán gyógynövénytan órára menet mesélte el nekik, hogy miket tudott meg Voldemort nagyúr múltjáról. Ron kissé kétkedve reagált, nem értette, hogy Voldemort élettörténete miként lehet majd Harry segítségére.
Megérkeztek az üvegházba, ahol a különböző védőfelszerelések felvétele közben tovább folytatták a beszélgetést. Szóba került a Slughorn legutóbbi vacsorája, ahol Hermione ismét kénytelen volt Harry nélkül megjelenni. Ron majd' hanyatt vágódott, amikor meghallotta, hogy az új bájitaltan professzor bemutatta a jelenlévőknek Gwenog Jonest, a Holyhead Hárpiák kviddicscsapatának kapitányát.
Az óra alatt - miközben egy farönkhöz hasonló növénnyel küszködtek, ami polipkarokat növesztve igyekezett megakadályozni, hogy a közepén időről időre feltáruló nyílásból furcsa, pulzáló gömböket halásszanak ki, - Hermione beszámolt arról, hogy Slughorn professzor karácsonykor újabb összejövetelt tervez, amelynek időpontját a lány segítségével fogja kiválasztani Harry szabad estéi közül, ezzel biztosítva a fiú ottlétét. Mikor Hermione közölte Ronnal, hogy ez - hasonlóan az előzőekhez - zártkörű parti lesz, a fiú szidni kezdte a Slug Klubot:
"- Csiga Klub - visszhangozta Ron olyan gúnyos hangsúllyal, amit még Malfoy is megirigyelt volna. - Szánalmas... De remélem, azért jól fogod magad érezni a partin. És ha megkörnyékezed McLaggent, Slughorn még Csigakirállyá és Csigakirálynővé is koronáz benneteket.
- Vihetünk magunkkal vendégeket - felelte Hermione, aki valamilyen különös oknál fogva a füle tövéig elvörösödött, - és én téged szerettelek volna elhívni, de ha te hülyeségnek tartod az egészet, akkor vedd úgy, hogy nem szóltam!
(...)
- Engem akartál elhívni? - kérdezett vissza Ron egészen más hangnemben.
- Igen - vágta rá Hermione mérgesen. - De mivel te azt akarod, hogy inkább McLagennel foglalkozzak...
(...)
- Nem, nem akarom - felelte Ron egészen halkan."
Ezek után érzékelhetően megfagyott a hangulat körülöttük.
Harrynek azonban kisebb gondja is nagyobb volt Slughorn professzor szervezői ambícióinál - Katie Bell, csapatának egyik hajtója még mindig a Szent Mungó Ispotályban feküdt, és nem sok esély volt arra, hogy a közeljövőben visszatér az iskolába. Ez pedig azt jelentette, hogy Harry kénytelen volt új hajtót keríteni, tekintve, hogy az első, Mardekár elleni meccs időpontja vészesen közeledett. Mivel még élénken éltek benne az év eleji próbaedzés kínos percei, úgy döntött, nem tart még egyet, hanem inkább megkérdezi Dean Thomast, szeretne-e még a csapatban játszani. Dean kitörő örömmel fogadta a hírt; természetesen elfogadta a felajánlott posztot, és már alig várta hogy elújságolhassa Ginnynek.
Harry végső soron nem bánta meg a döntését, mivel az esti edzésen Dean nagyon jól játszott, hasonlóan a többiekhez. Kivéve egyvalakit: Ron teljesítménye minősíthetetlen volt. A lövéseket képtelen volt kivédeni, így egyre idegesebb lett, míg végül véletlenül szájon vágta az egyik hajtót, Demelzát. Kisebb veszekedés támadt Ginny és Ron között, aminek Harry tudott csak végett vetni.
Az edzés végén Harry még próbálta meggyőzni elkeseredett barátját, hogy nagyon jó játékos, csak meg kéne tanulnia stressz alatt is játszani. Visszafelé a Griffendél toronyba nem várt látvány fogadta őket; Ront teljesen kiborította amint meglátta húgát és Deant a folyosó egy sötét zugában csókolózni. Ron felháborítónak találta, hogy Ginny mindezt a nagy nyilvánosság előtt csinálja, és nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy míg Harry és ő nem érkezett oda, a folyosó teljesen elhagyatott volt. Ginny ekkor visszaküldte Deant a klubhelyiségbe arra hivatkozva, hogy szeretne váltani néhány szót a drágalátos bátyjával, majd közölte Ronnal, hogy a fiúnak semmi köze hozzá, hogy kivel jár és mit csinál az illetővel. Aztán mikor Ron tovább hangoztatta, hogy Ginny milyen szemérmetlen, a lánynál betelt a pohár. Ron arcába vágta, hogy csak az a baja, hogy neki nincs barátnője, és ezért nem képes elviselni azt, ha másokat összebújva lát. (Savanyú a szőlő :D ) Ginny kifejtette, hogy milyen szánalmas, ahogy Ron minden egyes alkalommal, mikor Fleur közelébe került, azt várta mikor kap puszit az arcára, illetve, hogy már mindenki csókolózott a környezetében (Harry Chóval, Hermione pedig Viktorral) csak ő nem, és ez az, ami igazán zavarja.
"- Fogalmad sincs, miről beszélsz! - üvöltötte Ron, miközben próbált rálátni Ginnyre Harry válla fölött, aki mostanra védelmezőn széttárt karokkal a lány elé állt. - Csak mert én nem csinálom nyilvánosan...!
Ginny gúnyosan felkacagott és megpróbálta Harryt félrelökni az útból.
- Pulipinttyel szoktál csókolózni, ha? Vagy Muriel néniről rejtegetsz egy képet a párnád alatt?" És így tovább.
Mikor végül folytatták útjukat a klubhelyiségbe, Harryt nem hagyta nyugodni az a villámcsapásszerű érzés, ami akkor fogta el, mikor meglátta Ginnyt és Deant. Nem értette, mitől támadt benne hirtelen az az őrült és szinte leküzdhetetlen késztetés, hogy csoporttársának behúzzon egyet, de aztán lassan meggyőzte magát, hogy biztosan csak azért ilyen érzékeny, mert Ginny Ron húga, és valamilyen szinten ő is a húgának tartja.
Ronra azonban igen nagy hatással volt, amikor Ginny közölte, hogy Hermione csókolózott Viktor Krummal. Szemlátomást megdöbbentette a hír, és attól kezdve egyfajta hideg cinizmussal kezelte a lányt.
Harry legnagyobb örömére Ron még a másnapi edzésen is feszült és agresszív volt; mindenkivel ordítozott, Demelzát még meg is ríkatta. Az indulatok teljesen elszabadultak, Harry alig bírt rendet tenni, ám végül közölte Ronnal, hogy barátság ide vagy oda, ha még valakivel hasonlóan bánik, kirúgja a csapatból. Harry először azt hitte Ron fogja magát és megüti, de aztán csak annyit mondott, hogy tisztában van vele milyen szánalmas az, amit csinál, ezért inkább kilép. Harry azonban ezt nem fogadta el, és Ron végül beleegyezett abba, hogy a másnap megrendezésre kerülő Mardekár elleni meccsen játszik, mivel már nincs idő új őrzőt találni.
Harry hosszú órákat töltött az ágyában álmatlanul Ronon töprengve. Már teljesen elkeseredett, nem tudta, hogyan segíthetne barátján, hiszen nem használt neki semmiféle lelkifröccs. Aztán hirtelen támadt egy ötlete.
Másnap a nagyteremben Harry épp átnyújtott egy pohár töklevet Ronnak, amikor megérkezett Hermione. A lány ekkor Ronhoz lépett és figyelmeztette, hogy ne igya meg az italt, mert az előbb látta, amint Harry valamit beleöntött, a kis fiola még most is ott van a kezében. Harry értetlenül állt az esemény előtt, és próbálta gyorsan elrejteni a kis üvegcsét a zsebébe, majd tagadta, hogy bármi olyasmit tett volna, amivel a lány vádolta.
A kviddiccspálya felé menet jó híreket kaptak: Vaiseyt, a Mardekár egyik fogóját az utolsó edzésen eltalálta egy gurkó, és képtelen játszani, Malfoy pedig beteget jelentett, így két beugró is gyengíti a csapatot. Az időjárás szinte tökéletes volt a játékra, minden igazán szerencsésnek ígérkezett. Túlságosan is. Ronnak ekkor összeállt a kép, és megkérdezte Harryt, tényleg rakott-e valamit az italába, de Harry elodázta a kérdést.
Aztán elkezdődött a meccs. Az első rálövés a Mardekár részéről történt és Ron... kivédte. És nemcsak ezt, de a többi próbálkozást is. Fél óra elteltével hatvan-nullra vezetett már a Griffendél, és a közönség a "Weasley a király" című nótát skandálta Ron vezénylete alatt. Nem sokkal ezután Harry hajszál híján hagyta, hogy a mardekáros fogó elkapja a cikeszt, de aztán sikerült megelőznie, ezzel megnyerve a meccset.
Miután Ginny sikeresen bosszút állt az új kommentátoron, Zacharias Smith-en, aki végig a Griffendélt ócsárolta a meccsa alatt, Ron és Harry elindultak a klubhelyiségbe megünnepelni a győzelmet, ám Hermione feltartotta őket és nyíltan kimondta, hogy Harry szerencsehozó bájitalt, azaz Felix Felicist csempészett Ron italába. Harry azonban felvilágosította, hogy valójában semmit nem tett az italába, csak azt akarta, hogy Hermione azt higgye, és így elhitesse Ronnal is. És így bebizonyosodott, hogy Ron magától is zseniálisan tud játszani. Habár Harry terve bevált, nem várt eredményeket is hozott: Ron ugyanis kiakadt, mert Hermione szavait úgy értelmezte, hogy a lány nem hitte el, hogy bájital nélkül is jól tud játszani.
Harry a klubhelyiségbe visszaérve nem látta sehol sem Ront, míg Ginny a segítségére nem sietett. Ron az egyik sarokban, mindenki szeme láttára ölelkezett és csókolózott Lavender Brownnal. Harry észrevette, hogy Hermione kiviharzik a klubhelyiségből, ezért utánament. Az első nyitva hagyott teremben találta meg apró sárga madárkák társaságában, akiket minden bizonnyal épp az imént idézett meg. Beszélgetni kezdtek, és Harry próbált úgy tenni mintha nem látta volna Ront és az új barátnőjét, de Hermione nem hitt neki. És ekkor legnagyobb döbbenetükre épp ebbe a terembe akart behúzódni Ron és Lavender. A lány, amikor meglátta a bent lévőket, villámgyorsan távozott, Hermione pedig, aki szintén a kijárat felé indult, a feje körül szálldosó madarakat egy bűbáj segítségével megvadította és ráküldte Ronra. Így végződött az ünneplés.